A „második agy”-unk és a szorongás, depresszió, hangulat kapcsolata

626d577e2dbd83783abfd4f2aecf29a0
Vajon létezik egy “második agy”-unk a fejünkben találhatón kívül? Vizsgáljuk meg kicsit…

Az emésztőrendszerünk rejtett falai mögött valami egészen elképesztő dolog rejlik. Bár a tudósok régen tudnak róla, azonban csak az újabb kutatási eljárások tették lehetővé annak forradalmasítását, ahogyan jelen pillanatban a testi-lelki egészségünkre gondolunk. Mindaz, ami fejünkben történik, annak nagyon sok köze van ahhoz ami ennél kicsikét “délebbre” történik, és amit a tudósok előszeretettel neveznek a „bélrendszerünkben levő agyunknak”. A magyar nyelv nagyszerűsége segít nekünk mindezt jobban megérteni, mivel mint tudjuk a bélrendszer egy csöves zsigeri szerv, tovább értelmezve innen érezhetünk egy zsigerből jövő érzést, azaz egy megérzést. Nagyon erős kapcsolat van ez, illetve a fejünkben levő agyunk között, amely kulcsszerepet tölt be a hangulatunkra és a mentális egészségünkre vonatkozóan. A bélrendszerben található agyunk, vagy a második agyunk 200-600 millió idegből tevődik össze, melyek a bélcsatorna csöves falának legtömegesebb részét teszi ki. Ilyen “tűzerővel” nem csoda, hogy a bélrendszerünknek több dologgal kell szembenéznie mint csak az étel és a piszkosabb része az emberi létünknek. Kritikus szerepet tölt be a mentális illetve az érzelmi működésünkben, információt továbbítva az agyunknak, így létesítve közvetlen kapcsolatot a stressz érzésével, a szorongással, a szomorúsággal, épp úgy mint az emlékezetünkkel, valamint a döntés-alapú tanulással. A bélrendszerünkben levő agyunk nem képes gondolatok megteremtésére, azonban oda-vissza kommunikációs csatornát létesít elménkkel, így játszva nagy szerepet a mentális és az érzelmi jóllétünkben.

Boldogtalan elme, boldogtalan gyomor. Melyik van előbb?
Nem titok, hogy a szorongás, a stressz és a depresszió gyakran kényelmetlen gyomorérzetet kelt, mint a hasmenés, irritábilis bél-szindróma, puffadás, hasfájás. Sokáig az orvosok úgy gondolták, hogy ennek okai mögött a stresszes életmód, a szorongás és a depresszió húzódik meg, azonban tulajdonképpen ennek fordítottja áll fönn. A bélrendszerben jelentkező irritáció, jeleket küld az agyunknak ami tulajdonképpen kiváltja a hangulatváltozásunkat. Az előző kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy a probiotikumok enyhítik a szorongás és depresszió tüneteit, és épp ez lehet az, amiért. Mind tudjuk a szerotonin az a neurotranszmitter amely a hangulatért felelős. Ami különös, hogy a testünkben található szerotonin csupán 5 %-át tárolja az agyunk. A további 95%-ot a gyomor-bélrendszer állítja elő. Így nem meglepő, hogy a leggyakrabban használt antidepresszáns a szerotonin szint megváltozatásán dolgozik, melyek gyomorműködési rendellenességek mellékhatásait eredményezheti. Ennek értemében az sem meglepő, hogy a bél nagyobb szerepet játszik a depresszióban, mint ahogyan azt eddig gondoltuk. A kutatások azt bizonyitották, hogy azok a fiatalok, akik több erjesztett ételeket fogyasztanak, kevesebb szorongási tünetről számoltak be.

Az étel és a kényelemi-étel.
A kényelem utáni vágy ritkán késztet bennünket saláta evésre. Ehelyett a magas zsír és magas energiatartalmú ételek ”kényeztetnek” bennünket.
Az étel és a hangulat közötti kapcsolat így nemcsak az agyunkban dől el. Igen, a kényelmi ételeknek csodás illata és íze van, amely emlékeztethet bennünket azokra az időkre, amikor biztonságban voltunk és amikor boldognak éreztük magunkat. Itt azonban beszélhetünk érzelmi-éhségről is, amikor tulajdonképpen nem létfenntartásunkból jövő fizikai jelzések késztetnek az étel bevitelére, mint inkább egy halaszthatatlannak tűnő vágy. Következtetésképpen oda-vissza ható kapcsolatról beszélhetünk.

Személy szerint úgy gondolom, hogy e két agyunk összehangolható ügyes kis belső munkával. Bár óriási jelenlétet követel meg részünkről, az eredmény azonban sokszorosan visszatéríti a belefektetett energiát. Végeredményben így történhet meg az, hogy az étel amit bár a szánkon keresztűl juttatunk a szervezetünkben, az lelkileg is éltethet bennünket.
Ilyen csodás emberi testtel rendelkezve mindig dönthetünk arról, hogy a zsigerből jövő megérzésünk, vagy pedig a logikus gondolkodásunk vezet abba az irányba, amely fele haladni szeretnénk.

0 comments on “A „második agy”-unk és a szorongás, depresszió, hangulat kapcsolataAdd yours →

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *